31. fejezet
Naomi szülinapja
Reggel a telefonom ébresztésére keltem.
-Ez az ma van a szülinapom!-ugrottam ki boldogan az ágyból.
Odafutottam a szekrényemhez. Kiválasztottam a ruhámat és gyorsan felöltöztem.
-Jó reggelt!-mentem le boldogan a konyhába.
-Boldog Szülinapot!-ölelt meg anya és apa.
-Köszönöm!
-Palacsintát meg gofrit csináltam!-mondta anya és letette elém a tányért.
-Hmm a kedvenceim! Köszi!
Megreggeliztem, miközben apa fényképezett. Amióta megkapta az új fényképezőjét azóta mindig ez van…
-Na én megyek sziasztok!
-Oké, szia!
Elindultam a suliba.
-Szia Naomi! Boldog szülinapot!-mondta Brendon.
-Köszönöm!-mosolyogtam rá.
Mikor odaértünk a sulihoz a lányok odafutottak hozzám.
-Boldog Szülinapot!-adták át az ajándékokat.
-Úristen! Köszönöm!-öleltem meg őket.
-Na és Zayntől mit kaptál?-kérdezte Faith.
-Felhívott ma már?-kérdezte Cassie.
-Hát… Nem. Vasárnap óta nem hívott!-mondtam szomorúan.
-Pedig ma már csütörtök van, és a szülinapod!
-Tudom… Na mindegy irány a suli!
Bementünk a terembe és leültem a helyemre.
-Boldogat Naomi!-ült le mellém Matt
-Ó! Köszönöm!
A suli gyorsan eltelt. Az osztályból még páran mondták, hogy Boldog szülinapot.
-Köszönöm még egyszer az ajándékokat!-öleltem meg a lányokat.
-Nincs mit!
-Na de én megyek! Sziasztok.
-Oké, szia!
Elindultam hazafelé. Zayn még mindig nem hívott!
-Hazajöttem!-mentem be a házba.
Választ nem kaptam, ezért bementem a konyhába.
-Meglepetés! Boldog Szülinapot!-ugrott elő anya, apa és Ariel a pult mögül, én meg csak ijedten álltam lőttük.
-Nézd milyen tortád van!-mondta Ariel. -Epres!
-Hmm! Az finom!
Leültem és meggyújtották a gyertyákat.
-Boldog szülinapot! Boldog szülinapot Naomi! Boldog szülinapot!-énekelték.
-Köszönöm!
-Fújd el a gyertyákat!-mondta anya.
Becsuktam a szemem és elfújtam a gyertyákat, apa pedig lefényképezett.
Felvágta anya a tortát és elkezdtünk enni.
-Hmm ez nagyon finom!-mondtam.
Ettünk egy kicsit a tortából majd anyáék átadták az ajándékomat, egy kiskutyát.
-Úristen de aranyos köszönöm!-öleltem meg őket.
-És hogy hívják?-kérdezte Ariel.
-Legyen mondjuk Liza!
-Oké!
-Köszönöm még egyszer!
Megfogtam és felvittem a szobámba.
-Jaj de cuki vagy!-simogattam.
-Naomi téged keresnek!-kiabált fel apa.
*-Engem ki lehet az?!-gondoltam magamban.*
Felemeltem Lizát és levittem a földszintre.
-Ariel lécci vigyázz rá!-raktam le elé.
-Oké!
Odafutottam az ajtóhoz.
-Úristen Zayn!-ugrottam a nyakába.
-Szia Naomi!
-Mr. és Mrs. James, elvihetem a lányukat egy szülinapi meglepetésre?
-Anya apa lécci!-néztem rájuk bociszemekkel.
-Hát… Na jó!-egyezett bele apa.-De 20.00ra hozd haza!
-Köszi!-öleltem meg őket.
-Rendben! Ígérem hazahozom!
-Indulhatunk?-kérdezte Zayn.
-Igen!
Megfogta a kezem és kivezetett a ház elé.
-Limuzin?! Úristen!
Kinyitotta előttem a kocsi ajtót beültem ő pedig beült mellém.
-És hova megyünk?
-Étterembe!-mosolygott rám.
-De én ki se vagyok öltözve!-mondtam ijedten.
-Nyugi én se nagyon!-nevetett.-De gondoskodtam róla!
-Miről?-kérdeztem kíváncsian.
-Majd meglátod!-csókolt meg.
Megállt a kocsi Zayn kiszállt majd kinyitotta előttem az ajtót.
-Hölgyem!-mosolygott rám.
Kiszálltam és egy óriási ruhabolt előtt álltunk meg.
-Na gyere!-fogta meg a kezemet.
Bementünk és Zayn odavezetett az egyik részre.
-Innen azt választod amelyiket csak akarod!
-Köszi!-öleltem meg.
-De én oda leülök jó?
-Oké!
Elkezdtem nézelődni.
-Na melyiket választod?-jött oda Zayn.
-Még nem választottam.
-Ja… Jó.
Megfogtam 3 ruhát és bementem a próbafülkébe.
-Oké választottam!-mentem oda Zaynhez.
-Jó akkor megveszem és majd ott átöltözhetsz!-mutatott egy kis teremre.
-Oké!
Zayn megvette én meg gyorsan átöltöztem.
-Na milyen?
-Gyönyörű vagy benne!-ölelt meg.-De gyere irány az étterem!
-Oké!
Beültünk a limuzinba és tovább mentünk. Kinéztem az ablakon.
-Hol vagyunk?-kérdeztem.
-Mindjárt meglátod!-mosolygott rám.
Tovább mentünk még egy kicsit.
-Megérkeztünk!-szálltunk ki a kocsiból.
-Úristen ez a kikötő? És mit keresünk itt?
-Mindjárt meglátod! De gyere!-fogta meg a kezemet.
-Jó napot kívánok! Malik névre foglaltattam egy asztalt!
-Ó! A friss házasok! Jöjjenek!-követtük a pincért, majd leültünk az asztalhoz.
-Friss házasok?! Mi van?!
-Bocsi, de így legalább olcsóbb!-nevetett Zayn.
-Ja értem…-nevettem én is.
Elindult a hajó.
-Úristen de gyönyörű!-néztem a táját.
-Igen!-mosolygott Zayn.
A pincér odajött és kihozta az étlapot, majd elment.
-Na te mit eszel?-kérdezte Zayn.
-Amit először ettünk közösen!
-Oké, akkor én is!
-Sikerült választaniuk?-jött vissza a pincér.
-Igen! Sültkrumplit kérünk rántott sajttal és uborka salátával!
-Rendben!
A pincér elment.
-Zayn azok az emberek nagyon néznek minket!-súgtam.
-Nyugi! Ne is törődj velük!-fogta meg a kezem.
-Oké!-mosolyogtam rá.
-Emlékszel, 3hónapja találkoztunk először!
-Igen! De az első találkozásunk!-nevettem.
-Hát az nem sikerült valami jól!
Visszajött a pincér és le rakta elénk az ennivalót.
-Remélem most nem leszel olyan ,,ügyes” mint a múltkor!-nevetett Zayn.
-Haha!-mondtam és elkezdtem vágni a sajtot.-Nekem nem ment ki a krumplim!-mondtam büszkén.-De úgy látom valakinek igen!
-Ez csak véletlen volt!-mondta Zayn és visszapakolta őket.
-Aha!-nevettem.
Miután megettük Zayn megfogta a kezem és a hajó orrába vezetett.
-Annyira gyönyörű!-öleltem meg.
-Igen, de te gyönyörűbb vagy sokkal!-csókolt meg.
-Ez nem is igaz!
-Dehogynem!-csókolt meg még egyszer.
Aztán csak ott álltunk közben Zayn átölelt és a hajó visszaért oda ahonnan elindultunk.
-Nagyon jó nap volt!-öleltem meg.
-Még közel sincs vége!-kacsintott rám.
Megfogta a kezem és elkezdtünk sétálni.
-Hova megyünk?-kérdeztem.
-Majd mindjárt meglátod!-puszilta meg a fejem.
Besétáltunk a város egyik részébe.
-Na szóval most csukd be a szemed!
-De miért?
-Csak csukd be!-mondta és a szemre kötött egy kendőt.-Ne less!
-Nem látok semmit!
-Biztos?
-Igen!
-Oké.
Aztán már csak azt halottam, hogy felhívott valakit és valami olyasmit mondott, hogy ,,Oké kapcsoljátok fel a lámpákat!”.
-Zayn mit csinálsz?-kérdeztem tőle.-És hol vagy?
-Itt vagyok!-fogta meg a kezemet.-És mindjárt meglátod!
-Jaj Zayn nem tudok várni!-nyafogtam.
-Már csak egy pillanat!-mondta és megcsókolt,miközben megcsókolt levette rólam a kendőt.-Ki ne nyisd még a szemed!-parancsolt rám.
-Jó!
-Na figyelj… 1… 2… 3… Kinyithatod.
-Úristen! Ez ez nagyon jól néz ki!-ugrottam a nyakába.
-Örülök, hogy tetszik!-csókolt meg.
-Még szép! Úristen!-sírtam el magam.
Zayn csak átölelt.
-Annyira szeretlek!
-Én is!
Még álltunk ott egy kicsit, miközben Zayn átölelt, majd visszasétáltunk a limuzinhoz.
-Nagyon de nagyon köszönöm ezt a napot!-öleltem meg.
-Szívesen!-csókolt meg.
Odaértünk a házunkhoz.
-Még egyszer köszönöm ezt a csodálatos napot!-öleltem meg.
-Várj, még ez is a tiéd!-húzott elő a zsebéből egy kis dobozt.
Gyorsan kibontottam és egy nyaklánc volt benne.
-Úristen ez nagyon szép! Köszönöm!-csókoltam meg.
-Nagyon szívesen!
-De megyek! Mikor találkozunk újból?
-Nem tudom… Ma is forgattunk volna, de mondtam, hogy ki nem hagynám Naomi szülinapját!
-De aranyos vagy!-öleltem meg.-Értem szóval majd valamikor… De remélem karácsonykor ráérsz!
-Miért?
-Mert itt fogod tölteni a karácsonyt és így legalább megismerkedsz a szüleimmel!
-Benne vagyok! Majd hívlak! Szeretlek!-csókolt meg.
-Én is, szia!-csuktam be a limuzin ajtaját.
Befutottam a házba és az első dolgom az volt, hogy elmeséljem a lányoknak mi történt, ezért egyesével felhívtam őket. Utána persze anyának is el kellett mesélnem mindent, szerencsére apát nem érdekelte csak az, hogy időben hazajöttem. Utána odamentem Lizához.
-Vigyáztál rá?-kérdeztem Arielt.
-Igen!-mondta.
-Köszönöm!-öleltem meg.
Utána kivittem Lizát Puffyhoz, hogy ismerkedjenek össze. Este lefekvéskor pedig úgy aludtam el, hogy Liza ott feküdt mellettem.
Életem legjobb szülinapja volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése