22.fejezet
Az ismeretlen hívó
-Sziasztok hazajöttem!-léptem be a házba.
-Szia! Milyen volt a suli?-kérdezte apa.
-Uncsi. De megyek a szobámba.
-Hé állj csak meg!
-Igen?-fordultam vissza ijedten.
-Tegnap este hívott az a Malik gyerek vagy ki és mondtam neki, hogy szálljon le rólad! Remélem örülsz!
*- Hogy örülök-e?!!! Persze, hogy nem! Ilyet hogy tehetsz?!-szerettem volna megmondani a magamét de inkább magamban tartottam.*
-Ö. Persze nagyon! De most megyek!-és felfutottam a szobámba és magamra zártam az ajtót.
-Úristen Zayn mégis felhívott! Szóval szeret! Jaj de apa megmondta, hogy hagyjon békén! De jó többet tuti nem fog felhívni! Köszi apa én is szeretlek!-mérgelődtem.
Eközben Zayn
Unottan ültem az ágyon szobámba és a telefonomat nézegettem amikor kopogást hallottam.
-Gyere be!
-Szia Zayn! Na mi van felhívtad? És ettél te már ma?!-ült le mellém az ágyra Liam.
-Nem nem akartam zavarni, végül is suliba volt! És nem nem ettem egy falatot se.
-Hülye vagy?! Hívd már fel de előtte gyere egyél!
-Nem nem vagyok éhes. És nem merem felhívni! Mi van ha zavarom? Mi van ha semmi kedve beszélni velem?!
-Ember szedd már össze magad!-bokszolt karon Liam. -Te miért zavarnád? És melyik lány ne akarna veled beszélni? Végül is te vagy a Bradfordi rossz fiú!
-Jaj Liam! -nevettem.-Akkor most felhívjam?
-Igen!
-De mi van ha…
-Istenem rosszabb vagy mint egy lány! Nincsen semmi de! Felhívod és kész! És valamit enned is kell szóval mit kérsz enni?
-Hát… Egy kis csirke jól esne!
-Oké. Akkor mindjárt főzök neked! Vagyis megkérek valakit, hogy főzzön neked! Amúgy Niall ebédje nem is lett olyan rossz! Sőt egész finom lett! De előtte nem akartam mondani!
-Hallottam és köszönöm!-futott be a szobába Niall. -Akkor csirkét kérsz?
-Igen.
-Akkor egy finom tésztabundában sült csirke rendel!-mondta Niall és felvett egy szakács sapkát és kifutott a konyhába.
-Na én meg magadra hagylak! És Zayn hívd fel őt!-mondta Liam és kiment a szobából.
-Oké. És Liam!-kiáltottam utána.
-Igen?-fordult vissza.
-Köszönöm! Nagyon jó barát vagy!
Mosolygott egyet becsukta az ajtót és magamra hagyott.
-Na gyerünk Zayn most vagy soha!-mondtam és elkezdtem keresni Naomi számát.
Eközben Naomi
-Á tanulnom kéne föcire de semmi kedvem! Zaynt akarom!-ültem az ágyamon.-Meg van! Talán Faithnek vagy Cassinek meg vannak a fiúk telefonszámai! Fel is hívom Faithet, hogy kérje el Harrytől Zayn számát!
Felálltam és elkezdtem keresni a telefonomat. Feltúrtam az egész szobámat, de legalább meglett a telefonom.
-Na szóval 0630…-kezdtem beírni a telefonszámot amikor hirtelen kijelezte, hogy egy ,,ismeretlen szám” hív.
-Úristen! Vajon ki lehet az? Felvegyem?-tűnődtem el.
Úgy határoztam, hogy felveszem.
-Hallo?-szóltam bele ijedten.
-Jó napot! Lenne egy kérdésem! Ön kit szeret a legjobban a One Direction bandából?-szólt bele egy ismerős hang.
-Ö… Zayn Malikot ez nem kérdés! Amúgy miért kérdi? És maga ki csoda?
-Szerencséd, hogy Zaynt mondtál!-nevetett.-Hát nem ismersz meg te butus?
-Úristen Zayn??
-Talált!
-Jaj de hülye vagy! Amúgy már Zayn hiányom volt!
-Tényleg?
-Igen!
-Én meg Naomi hiányban szenvedtem! Hívtalak volna előbb is csak suliba voltál és nem akartalak zavarni!
-De aranyos vagy! Vedd úgy hogy megöleltek!
-Oké, de ez így nem az igazi Naomi ölelés!
-Nyugi már csak pár nap és kapsz egy igazi Naomi ölelést!
-Jó! De az még sok idő!
-Tudom! Hiányzol és szeretlek! Amúgy hívhatsz suli időbe is! Max kapok egy szaktanárit vagy igazgatóit! De érted megéri!
-Jaj úgy szeretlek! Vedd úgy hogy kaptál egy Zayn puszi!-mondta és küldött egy puszit a telefonon keresztül.-Megkaptad?
-Meg! Amúgy hova jöttök a város melyik részére?
-Hát húh csak annyit tudok, hogy a Hamilton szállodában szállunk meg!
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!-sikítottam bele a telefonba.
-Naomi minden rendben?-ordibált fel apa a földszintről.
-Persze!-vágtam rá.
-Naomi itt vagy még?-kérdezte Zayn.
-Igen! És ááá tök jó! Mert a hotel a házunktól csak 15 percre van!
-Ez az! Akkor láthatlak mindennap!
-Igen! Annyira jó lesz! Á! Mikor lesz már vasárnap?!
-Ne félj nem sokára! De leteszlek meghozta Niall a kajámat!
-Oké szia és jó étvágyat!
-Köszönöm! Szeretlek szia puszi!
-Én is téged szia!
És letettük a telefont.
-Á! Ez az már csak pár nap és újra láthatom Zaynt! -dőltem le boldogan az ágyra. -Na de tanuljunk egy kis föcit!
ESTE
-Naomi kész a vacsi!-kiabált fel anya.
-Megyek!-dobtam el a föci könyvet és lefutottam a konyhába.
-Tessék itt a kaja!-vette ki a sütőből a csirkét.
-Köszi!
Elkezdtünk enni. Kínos csönd volt melyet anya tört meg.
-Milyen volt a suli?
-Jó!-vágtam rá.
-Az jó.
Megettem a vacsorát indultam volna fel a szobámba, de apa utánam kiáltott.
-Naomi! A telefonodat hozd le!
-De minek?!
-Azt mondtam hozd le!
-Oké!-felszaladtam a telefonomért.
-Tessék itt van!
-Köszönöm!
-Na jó éjt!-indultam fel a szobámba.
-Neked is!-mondták anyáék.
Felértem a szobámba és elkezdtem bepakolni holnapra amikor hirtelen eszembe jutott.
-Basszus nem töröltem ki, hogy hívott egy ismeretlen és kb. 10 percet beszéltem vele! Mit csináljak?!-gondolkoztam el.
Végül is arra jutottam, hogy lemegyek és valahogy visszakérem a telefonomat.
-Apa!-futottam le.
-Igen?
-Ö… Visszakaphatom a telefonomat?
-Miért?
-Mert szeretném megkérdezni Faithet, hogy holnapra töriből az 5. vagy a 6. lecke kell!
-Hát arra ott a vezetékes is! Hívd fel nyugodtan.
*-Basszus!-mérgelődtem magamban.*
-Oké! Köszi.
Odamentem a telefonhoz és felhívtam Faithet. Apa pedig ott állt tőlem nem messze szóval minden szót hallott.
-Szia Faith! Holnapra töriből akkor az 5. vagy a 6. lecke kell?
-Szia! De hát holnap nem is lesz töri!
-Szóval az 5.-ket köszi!
-Mi?! Mi van veled?
-Majd holnap a suliba találkozunk! Szia!
-Oké! Szia!
Letettem a telefont.
-Na akkor elintézted! Szia jó éjt!
-Igen neked is szia!
Felmentem gyorsan megfürödtem. Utána lefeküdtem aludni, de nem tudtam aludni féltem mi lesz ha meglátják, hogy egy ismeretlennel telefonálgattam aki nem is ismeretlen!
Eközben apáék
-Margaret nézd! Valami ismeretlen hívogatta őt! És 15 percen keresztül beszéltek!
-Lehet, hogy osztálytársa volt az vagy nem tudom! Inkább aludj!
-Jó! Reggel majd elbeszélgetek vele!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése